A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bicikli. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bicikli. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 12., szombat

Leesett a lánc

Ezt konkrét esemény miatt is adtam címnek. Ma voltam a halál f...án a Kolosy-térnél jegyzetért, és amikor visszafelé jöttem történt meg a baleset. A lámpánál álltam, vártam, hogy zöldre váltson. Amint ez megtörtént, kilőttem mint a golyó, a pedálon állva tekertem, és úgy gondoltam, hogy állva is fel lehet váltani (eddig is mindig sikerült). Hát most nem. A lánc leesett, én páros lábbal dobbantottam az aszfaltra. Pánik, satufék. De legalább nem taknyoltam el, csak kicsit felsértettem a lábam. Mondjuk nem véreztem össze semmit, nem volt túl komoly. Egy-két sor néma anyázás, majd láncot fel, folyt. köv. (Mostmár visszaültem a nyeregbe a váltáshoz.)

Nemcsak emiatt lett ez a cím. Mostanában sikerült eléggé berúgnom párszor. Meg úgy egyébként is, úgy érzem mintha ledobtam volna az ékszíjat. Csak pörgök magamban, míg semmi hasznosat nem teszek, ami előremozdítana. Tudom, hogy nem megoldás ha iszok, sőt elég csúnya vége is tud lenni. Össze kéne szednem magam. Valami értelmes életcélt találni. Vagy szimplán csak valami értelmeset csinálni. Ami előremozdít. De merre is van az az előre? Mondjuk jó lenne, ha legalább a vizsgáimra tanulnék. :P

Viszont a lánc ledobása más értelmezésben is megállja a helyét. Most nincs suli, én osztom be az időmet. Ritkán vagyok otthon, én gazdálkodok a pénzemmel (nem túl jól :P). A figyelmem is szabadon kalandozik, nem köti le semmi és senki (talán túlságosan is szabadon). Élljen a szabadság!

Csak ezek a rohadt vizsgák ne lennének.

2010. június 4., péntek

Eötvös napok

Ez is megvolt. Szerintem messze nem volt olyan jó mint a tavalyi.

Kezdjük ott, hogy pénteken az Estike kongott. A kiállítás képei ugyan tetszettek, de kissé gáz volt. Persze lehet mondani, hogy vizsgaidőszak, meg tanulni kell. De a DB-elnök úr felhívta rá a figyelmem, hogy van aki két szakot végez és mellette DB-zik is, és mégis itt van. Lustaság? Antiszoc viselkedés? Mindegy. Kezdem azt érezni, hogy szobanövények vesznek körül.

Az Estike zárásáról ugyan nem sok emlékem maradt (habár én követtem el), viszont MÁSNAP kellemes volt reggel arra kelni, hogy mindjárt indulunk biciklitúrára. Sikerült is összegyűlnünk 4-en, három bringára. Ebből következően akinek nem jutott (mert nem volt bent a colibringa), az maradt. Kellemes tempóban eltekertünk Szentendrére. A bicikliút ugyan néhány helyen víz alatt volt, de a mellette lévő töltésen (amikor az elfogyott akkor az erdőn keresztül) végül mégis csak odaértünk. Szereztünk reggelit (és sört), kiültünk a Duna-partra, és nézelődtünk, beszélgettünk egy jó sör mellett.

Miután kipihentük az út fáradalmait, visszaindultunk. És Szentendre határában találkoztunk a szembejövő második hullámmal. Ekkor vissza a városba, még egy kör korzózás, egy lángos, egy ital... Amint mindenki megunta a városnézést, elindultunk visszafelé. A visszaút is jó hangulatban telt, végre kissé tempósabban mentünk, hogy a vihar ne kapjon el minket. Amint visszaértünk megnéztem hogy áll a gány, de a csajok biztosítottak róla, hogy még odébb van mire kész lesz. Kis pihenő után értesültem róla, hogy a gány-főző versenynek megvan a győztese, és a főztje már el is fogyott. :(

Este kerti-party (a coli kertjét lehet "cert"-nek írni? Certi-Party? Fura lenne. :D) kezdetét vette a keeeeert helyett a pályán. Egy ideig volt zene is, de a szomszédok miatt abba kellett hagyni. Volt csocsó is, amiben az volt a furcsa, hogy semerre sem lejtett. A kaját két hozzáértő collegistának sikerült kiborítania. Kétszer! Szalonnát sütöttünk, egyesek rendeltek pizzát. Nem voltam túl szociális hangulatban, de annak ellenére sokat beszélgettem, változatos témákról (a fizikától az erekcióig). Megtudtam azt is, hogy mehetek a CERN-be, ráadásul végre konkrét időpontot is kaptam.

A vasárnap is eljött, Eötvös Kupa (Eötvös Cupa?) Focibajnokság. Mivel nem neveztem előre csapatban ezért pár embert összeszedve megalakult egy random csapat "Random" csapatnévvel. A sorsoláson a két nagy öreggel kerültünk össze. Persze mindkétszer kikaptunk, de nem is volt olyan rossz az arány: előbb 0-2, másodszor 1-3. A heves esőzésre valótekintettel volt olyan ember aki nem akarta vállalni a játékot, ezért egy félidő erejéig a lánycsapatban is játszottam. (Hmmm, zuhogó eső és lánycsapat? Ideális párosítás! =D). Végül az ötödik helyért való küzdelemben a lányok ellen kellett kiállnunk. Sikeresen vettük az akadályt, még én is gólt lőttem. A döntő viszont pazar volt. A fiatalok technikás játékkal összeszedetten és fegyelmezetten megverték a címvédő csapatot. Ezután a hűvös időre és az unatkozó játékosokra való tekintettel két csapat alakult spontán, és kiegyenlítős foci kezdődött. A mi csapatunk végig vezetett, ebből adódóan mi ittunk. Képszakadás! Már megint teleporttal jutottam a szobámba.

2010. április 1., csütörtök

Bicó WIN!

Futás FAIL!

Gondoltam, ha már jelentkeztem a Szarvasűzőkre, akkor eddzek is. Nagy nehezen felkeltem 4-kor (neeeem hajnalban, akkor MÉG fennvoltam :P) és elindultam futni a Gellért-hegyre. Nagy önbizalmamban először bakancsban akartam menni, de végül mégis cipőt húztam. Még mindig nagy önbizalommal azt is terveztem, hogy elkérem az egyik collegistától a nehezéket mondván, hogy kemény vagyok, menni fog. De erről is letettem. Akkor még nem is tudtam, milyen bölcs döntés volt.

Indulás... jah mégsem, 3 méter után megéreztem, miért is olyan fontos a bemelegítés. Na jó, akkor bemelegítés... így már jobb.

Tempó kocogásra állítva, GO! Tök jó dolog kocogni... befordul a lépcső felé...

...nevetségesen rövid táv után feladtam, és felsétáltam a Citadellához. :P Kicsit bámészkodtam, élveztem a kilátást, majd elindultam lefelé... sétálva.

Arra gondoltam feladom, nem fog menni. De ilyen könnyen nem fogom feladni!

Round 2

Elkértem a Biciklitároló kulcsát, kicsit összekaptam a bicót, olajozás, pumpálás... Próbakör. Megy faxán, akkor mehetünk felfelé!

Egy apró bökkenő volt csak, annyira én sem vagyok hardcore-arc, hogy lépcsőn felfelé bicózzak fel a hegyre. Újratervezés! Másik útvonalon feltekertem, nem volt olyan vészes. Pár kör fenn (majdnem elütött egy emeletes busz :D) és vissza Colihoz. Lefelé persze zúztam ahogy a csövön kifért.

Szóval, erőnlét-felmérésnek jó volt, de még sokat kell gyúrni rá.

Akkor viszont miért egy futóversenyre jelentkeztem???

P.S.: Persze tudom a magyarázatot, de az nem ehhez a poszthoz tartozik... talán egyszer...

EDIT: Nekimentem mégegyszer. A Coli lépcsőjétől a Szabadságszoborig (kb. 1,8 km google maps szerint) 10'38"59 -es időt futottam. Második próbának nem rossz.